Sportoktatói praxisomban az elmúlt tíz évben megszaporodott azon gyermekek száma, akiknek nagymozgásban – finommotorikában, tanulásban produkált gyengébb teljesítményét különböző mozgásterápiák diagnosztikai állapotfelmérése perzisztens primitív reflexeknek tulajdonítja. A mainstream média kiemelten foglalkozik a tárgykörrel, a Google keresőbe a „primitív reflex” szót begépelve 14 000 találat azonosítható, ezek többsége szülőknek szóló edukációs PR cikk.

A primitív reflexek megjelenése, leépülése a neurológiai fejlődési út előrejelzője. Az elsődleges reflexek hierarchiába rendeződve jelennek meg az egyed ontogenezise során, mely a fajra jellemző fejlődési utat járja be. Megjelenésük, kioltódásuk, kiválthatóságuk erőssége diagnosztikus jelentőségű.

 Primitív reflex fogalmi meghatározása

A reflexek sztereotip mozdulatsorok, melyeket specifikus ingerek váltanak ki. Az elemi, azaz primitív reflexek a magzati élet során jelennek meg, segítik a születés folyamatát, és az új környezethez történő adaptációt. A reflexek megjelenése, leépülése előre programozott, folyamatos- és összefügg az agykéreg érésével. Az újszülött reflexei a túléléshez szükséges azonnali válaszokat generálnak a környezet változásaira.

Ezen reflexek az agytörzs irányítása alatt állnak, tehát ha 9-12 hónapos kor után is kiválthatók, az a központi idegrendszer éretlenségére utalhat. (Goddard Blythe, 2006)

A szakirodalom az eltérő terminológiák miatt közel 70 primitív reflexet említ (id. Illingworth, Bilbilaj et al., 2017), ezért a primitív reflexek meghatározásakor Goddard Blythe munkáját követtem.

Perzisztens primitív reflexek hatásai

ATNR (Aszimmetrikus tónusos nyaki reflex)

ATNR kiváltása: oldalra fordítva a fejet az azonos oldalon extensios tónusfokozódás, ellenkező oldalon flexiós tónusfokozódás.

Fennmaradása 4-6 hónapos kor után gátolja a hely-és helyzetváltoztató mozgások kialakulását (kúszás, mászás), ennek eredményeképpen nehezíti a szem-kéz koordinációt, a test középvonalának átlépését, a vízszintes vizuális követést, a lateralitás kialakulását.

Tünetek: Azonos oldali mozgások (homolaterális kéz láb lendítés járás közben), nehezen nyúl át egyik testfélről a másikra, bizonytalan egyensúly fejfordításkor, a kúszás-mászás kimarad (helyette a csecsemő feláll, „fókázik”, fenekén csúszik), nem alakul ki domináns kéz-láb, nehezen tudja olvasás közben a sorokat követni, kézírása rossz- görcsös ceruzafogás, az írás a lap két oldala között mindig más irányba ferdül (a lapot forgatja- akár 90 fokban is), nyújtott karral testét az asztaltól távol tartva elfele ír. (Goddard Blythe, 2006)

STNR (Szimmetrikus tónusos nyaki reflex)

STNR kiváltása: fej hátrafeszítésére fokozódik a karok extensioja, lábak flexiója. Fej előrehajlítására karok flektálnak, lábak extendálnak.

Fennmaradása 9-11 hónapos kor után statikus testtartásokat hoz létre, nehéz a támaszkodó végtagokon a test súlyának áthelyezése, kinyúlás, fejmozgások függetlenítése a támaszkodástól. Nehezített függőleges vizuális követés, ennek eredményeképpen gátolt szem – kéz koordináció. Szabályos kúszás-mászás kialakulása elmaradhat (helyette nyújtott térddel mászás, fenéken csúszás, végtagok aszinkronja).

Tünetek: Szabálytalan, alig megfigyelhető kúszás-mászás, ügyetlen a labdajátékokban (könnyen szem elől veszti a labdát, a célt), étkezés közben nem találja a száját, járása majomszerű, gondjai vannak a fókuszváltásokkal (tábla-füzet), nehezen ül egy helyben, másolási feladatok problémát okoznak. Jellemző a hanyag testtartás, a „W” alakú pozíció felvétele térdelő ülésben, nehézségek az úszás tanuláskor.(Goddard Blythe, 2006).

Moro reflex

Moro kiváltása: fej hátra ejtése (vagy hirtelen hangadás) 1. fázisban a felsővégtag abdukciója, második fázisban felsővégtag keresztezése (addukció), alsó végtag flexióban. A Moro a legelső megjelenő primitív reflex.

Fennmaradása 4-5 hónapos kor után, állandósult fokozott éberségi állapotot, túlérzékenységi reakciókat vált ki. Zavarok az étkezés, a beszéd, a manipuláció terén. Koordinációs problémák, egyensúlyi zavarok.

Tünetek: Túlérzékeny érzékszervek- korán túltelítődhet, félénk- vagy túlzottan agresszív személyiségvonások, csökkent immunitás (autoimmun betegségek megjelenése), depresszió-aggódás, hullámzó teljesítmény (hiperaktív és motiválatlan időszakok drasztikus váltakozása), alacsony önértékelés.  (Goddard Blythe, 2006)

Tónusos kézfogó reflex (Kapaszkodási-függeszkedési reflex)

Kiváltása: Nyitott tenyérben az ujjak tövére adott nyomás hatására a II-V ujjak záródnak. ( Az újszülött saját súlyát elbírja- függesztés esetén.)

2-3 hónapos korban integrálódik. Fennmaradása befolyásolja a kéz finommotorikus mozgásainak harmóniáját.

Tünetek: érzékeny tenyér, általánosan ügyetlen kéz, helytelen ceruzafogás („csipeszfogás” hiánya miatt), mozgó száj írás vagy rajzolás közben. (Goddard Blythe, 2006)

 Orális kereső és szopó reflex

Kiváltása: Száj körüli terület ingerlésére szájzugot az inger irányába húzza, fejét az inger irányába fordítja. A gyermek szájába tett ujj, vagy cumi kiváltja a ritmikus szopómozgást.

3-4 hónapos kor körül legátlódik, ellenkező esetben akadályozza a száj körüli izmok működését.

Tünetek: száj körüli területek túlérzékenysége, ügyetlen kezek, problémák a hangzó beszéddel, előfordulhat nyáladzás.(Goddard Blythe, 2006)

TLR (Tónusos labirintus reflex)

Legfontosabb szerepe a fejtartás szabályzásában van.

Kiváltása: Háton fekvésben fej hátrahajlítása extensor tónusfokozódást vált ki, felső végtag hátrafeszítése, alsóvégtagban extensio, berotáció, lábfejekben plantárflexió. (TLR hátra) Hason fekvésben fej előre hajlítása ellenkező hatás vált ki (TLR előre-flexiós tónusfokozódás).

Tünetek: TLR extensio (hátra) integrálódása 3 éves kor körül várható. Fennmaradása fokozott izomtónust, feszes testtartást, gyenge koordinációs- sorbarendező-szervező készséget okozhat. Előfordulhat hajlam lábujjhegyen járásra.

TLR flexió (előre) leépülése 3-4 hónapos korig bekövetkezik. Az integráció elmaradása hipotón izomzatot, rossz testtartást, térlátási-látási problémákat indukálhat.

 Galant reflex

Kiváltása: hason fekvő újszülött bőrének ingerlése paravertebrálisan, melyre a válasz csípő és törzs flexió homolaterálisan. Integrálódása 3-9 hónapos között.

Tünetek: túlérzékenység a hátat érő szomatikus ingerekre, kialakulatlan szobatisztaság, hosszabb idejű ülés esetén folyamatos fészkelődés, járáskor rotáló csípők, gyenge koncentrálóképesség.

Perzisztens primitív reflexek vizsgálatára irányuló kutatások

A fennmaradó primitív reflexek tanulásra kifejtett hatásáról először Gustafson publikált 1970-ben. A fennmaradó Moro, ATNR, és az STNR következményeit vizsgálta tipikusan és atipikusan fejlődő gyermekeknél.(Bilbilaj et al., 2017).

1998-ban Goddard Blythe, és Hyland a tanulási zavarok és a primitív reflexek közötti összefüggéseket vizsgálták. 2001-ben Goodard Blythe 54 diszlexiával diagnosztizált gyermeknél egyértelműen kimutatta az ATNR, és a TLR jelenlétét (Bilbilaj et al., 2017).

2004-ben Taylor, Houghton és Chapman relációt talált a koncentrációs zavarok, az ADHD és az integrálatlan újszülöttkori reflexek között. Ugyanebben az évben McPhillips és Sheehy az olvasási problémákkal küzdő gyermekeknél motoros problémákat és fennmaradt primitív reflexeket talált. (Bilbilaj et al., 2017).

Az inkomplett primitív reflexeknek nagy szerepe van a szenzoros integrációs zavar, ADHD, ASD, tanulási zavarok, szociális- magatartási zavarok, önértékelési problémák kialakulásában (id. McPhillips et al. 2000, Goddard Blythe 2001, McPhillips és Sheehy 2004, Taylor et al. 2004., Goodard Blythe 2005, Bilbilaj et al. 2017)

Gieysztor, Choinksa, és Paprocka-Borowicz 2016-ban publikált kísérleti eredményei felhívják a gyermekekkel foglalkozó szakemberek figyelmét arra, hogy nemcsak az atipikus fejlődésű gyermekek esetében bír nagy jelentőséggel a primitív reflexek perzisztenciája.

35 fős kutatásukban 4-6 év közötti tipikus fejlődésű lengyel gyermekek reflexprofilját vizsgálták Sally Goddard által kifejlesztett primitív reflex – és motoros képesség teszttel (MOT 4-6).

A vizsgált gyermekek több mint felénél (65%) találtak megtartott primitív reflexeket. A motoros képesség teszt alapján az alanyok 40 %-a normálistól eltérő fejlődési kategóriába sorolható (megkésett fejlődés). Minél erősebben kiválthatóak a primitív reflexek, annál alacsonyabb a gyermek motoros képességeinek hatékonysága. (Gieysztor, Choinksa, Paprocka-Borowicz, 2016)

A mintában leggyakrabban, és legerősebben kiváltható reflex az ATNR (66 %) volt. A gyermekek nemek szerinti vizsgálata alapján a lányok motoros fejlettségben, és a reflexek integrációjában magasabb fejlődési fokot értek el, azonban az eredmények között szignifikáns különbség nem volt. Nem találtak összefüggést motoros fejlettség, és a primitív reflexek integrációjának tekintetében a gyermekek születési súlya, az APGAR érték, az aktuális testtömeg index között.(Gieysztor et al., 2016)

A koraszülöttség korrelál az alacsonyabb motoros képességekkel, reflex integrációval. Allen és Capute ez irányú kutatásai ellentétes eredményeket mutatnak. Allen és Capute 1986-ban 47 csecsemő tónusos fogóreflexét vizsgálva nem talált korrelációt a koraszülöttség az alacsonyabb motoros képességek, és az alacsonyabb szintű reflexintegráció között (id. Futagi, Toribe &Suzuki, 2012). Futagi, Toribe, és Suzuki 2012-ben 834 újszülött adatait feldolgozva egy utánkövetéses vizsgálatban, ugyanerre a következtetésre jutott. (Futagi et al.,2012)

A tónusos kéz- és lábfogó reflex, a Moro reflex abnormális fennmaradása, kiválthatósága Down szindrómában, cerebrális parézisben, intellektuális képességzavarban kimutatható (Futagi et al., 2012).

Bilbilaj, Gjipali és Shkurti 2017-es publikációjának általuk igazolt hipotézise, hogy a tanulási zavarok és a primitív reflextevékenység fennmaradása között egyértelmű kapcsolat áll fenn. A kutatásban 14 kisiskolás korú gyermek (6-10 év között) vett részt. A mintában a gyermekek a következő diagnózisokkal rendelkeztek: ASD (8 fő), diszlexia (2 fő), ADHD (2 fő), beszédfejlődési zavar (2 fő). A reflextevékenységeket a Goddard Blythe által kifejlesztett „Home Test” alkalmazásával vizsgálták. (Bilbilaj et al. 2017)

Az ATNR, TLR és az STNR reflexek minden gyermeknél egyértelműen 100 %-osan kiváltható volt. A további reflexek (Moro, Galant, orális kereső-szopó, tónusos kézfogó) eltérő intenzitású kiválthatósága alapján minden gyermek esetében egyedi reflexprofil rajzolódott ki. Átfedések vannak a fennmaradt primitív reflexek között, egyetlen esetben sem mutatható ki pusztán egy perzisztens reflextevékenység (Bilbilaj et a. 2017).

Összegzés

A központi idegrendszer fejlődése minden emberi egyednél előre programozott szakaszokból áll, melyeknek variabilitása egy övezeten belül behatárolható. Az érési folyamat primitív reflexmozgásokkal kezdődik, és összetett agyi folyamatokkal folytatódik az optimális működés érdekében. A peri- és korai posztnatális időszakban megjelenő reflextevékenységeknek a túlélés, a környezethez való sikeres adaptáció a feladata. Ezek az ún. primitív csecsemőkori reflexek, megjelenésük- integrálódásuk- perzisztanciájuk diagnosztikus értékű. Atipikus fejlődési mintázat esetén bizonyos reflexek kiválthatósága renyhe, vagy fokozott, megjelenésük az adott fejlődési szakaszban késik, integrálódásuk elmarad. A kutatások alapján megállapítható, hogy bizonyos fejlődési utak, sérülések, rendellenségek prognosztizálják a kóros reflex tevékenységet (Down szindróma, intellektuális képességzavar, cerebrális parézis), ugyanakkor ennek inverze is igaz (Futagi et al., 2012).

Az 1950-as években fokozódott az érdeklődés klinikus kutatói körökben a kóros reflex tevékenységek iránt. Az 1970-es években a figyelem az atipikus reflex tevékenység tanulásra kifejtett hatására irányult. Ezen kutatói tevékenység bázisán fejlesztette ki Dr. Peter Blythe az INPP módszerét- mely ritmikus mozgássorozatok segítségével integrálja a fennmaradó primitív reflexeket (Bilbilaj et al., 2017).

A kutatók az elmúlt évtizedben a tanulási zavarok, nehézségek és a perzisztens primitív reflexek közötti kapcsolatot keresték. Több publikációban sikerült a korrelációt bizonyítani. A Blythe Goddard házaspár a legtermékenyebb szerzők a témában (Bilibaj et al., 2017).

A primitív reflexek diagnosztikus szerepe kiemelten fontos. Atipikus fejlődés esetén segíthetnek a korai felismerésben, tipikus fejlődés esetén a tanulási- viselkedésbeli problémákra adhatnak magyarázatot.

Véleményem szerint, abban az esetben, ha egy „tipikus” fejlődésű gyermeknél találunk perzisztens primitív reflexet, már nem beszélhetünk „tipikus” fejlődési menetről. A terminológiák nemzetközi szinten nem egységesek, így megnehezíti a kutatási eredmények értelmezését, lefordítását.

  Felhasznált szakirodalom

1. S., Bilbilaj, A., Gjipali, F., Shkurti (2017). Measuring Primitive Reflexes in Children with Learning Disorders, European Journal of Multidisciplinary Studies, http://dx.doi.org/10.26417/ejms.v5i1.p285-298
2. E., Z., Gieysztor, A., M., Choinksa, M., Paprocka-Borowicz (2018). Persistence of primitive reflexes and associated motor problems in healthy preschool children. Archives of Medical Science, 167-173. doi: 10.5114/aoms.2016.60503 https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5778413/
3. S., Goddard Blythe (2006): Reflexek, tanulás és viselkedés, Betekintés a gyermeki elmébe, A tanulási és magatartási problémák nem - invazív megoldása, Medicina, Budapest, 1-21
4. Y., Futagi, Y., Toribe, Y., Suzuki (2012). The Grasp Reflex and Moro Reflex in Infants: Hierarchy of Primitive Reflex Responses, Internation Journal of Pediatrics, doi: 10.1155/2012/191562

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3384944/